Bali - Budapest

2011. június 14., kedd

A fiatalok Balin, part III.

Tehát, meglepően hosszú idő alatt elmotoroztunk Gilimanukig, ahonnan átkompoztunk Jáva szigetére. Sajnos mire átértünk Banyuwangiba, már ránk sötétedett, és még fel kellett jutnunk az Ijen nevű hegy vulkáni platójáig, amivel már legutóbbi alkalommal is meggyűlt a bajunk. No, gondoltuk, most majd motorral könnyebb dolgunk lesz. Ez a mondat lebegett a szemem előtt amikor a 15 kilós hátizsákkal a hátamon vonszoltam magam felfelé a hegyi ösvényen, ahol gyakorlatilag öklömnyi kövek helyettesítették az aszfaltot. Balázsnak a 200kilós motor jutott, amivel 1esben, lépében próbálkozott továbbjutni a csúszós-párás úton. A dolgunkat a kedves bérelt motorunk sem könnyítette meg, hiszen folyamatosan lefulladt a hegyi terepen, majd persze a tönkrement akkumulátor miatt az önindító meg sem nyekkent. Szegény Balázs volt, hogy 10 percig csak rugdosta. Végül, olyan hajnali 1 körül értünk arra a területre, ahol szállást lehet találni és kb. 2 kor elfoglaltuk a kicsit koszos, kicsit lerobban  szobát, az Arabica ültetvényen.  Az egyetlen ami érdekelt  minket, hogy volt ágy és meleg víz. Másnap 11 körül felkerekedtünk, hogy megnézzük a vulkáni krátert. Ez 3 km gyaloglás elég durva hegyi terepen. Mondanom sem kell, nem volt túl nagy szerencsénk, már a parkolóba érve elkezdett esni az eső és kitartóan folytatta a hegymászás alatt is. Természetesen ez nem befolyásolta a kénszállító munkásokat, akik flipflopban, gumicsizmában, esetenként mezítláb hordták a 60-70kg ként, bőrig ázva az esőben.

Ijen, rain

Felértünk a kráter szélére, ez lett volna az a pont amikor megpillantjuk a valószínűtlenül türkiz krátertava. Nem ez történt. Az esőfelhő beborította az egész csúcsot, így a második képen lévő látvány tárult a szemünk elé. Vagyis köd, felhő, köd. [az első kép csak illusztráció, a decemberi Jáva túrán készült]

iljen crater   Ijen, cloud

A lefelé vezető út sem volt sokkal könnyebb, Ijen, roadde legalább világos volt, így láttuk, hogy mi vár ránk. Egy kis indonéz manó személyében kedves, de nagyon idegesítő útitársat kaptunk. 5 percenként megállt mellettünk, jelentőségteljesen ránk nézett és minden egyes alkalommal ezt az egy mondatot mondta: “jalan rusak sekali” vagyis az út nagyon tönkre van menve. Párszor próbálkoztunk elmondani neki, hogy igen látjuk, sőt előző éjjel itt szenvedtük fel magunkat, de ez őt nem zavarta. Azért persze jó volt, hogy volt valaki aki legalább ismerte a terepet.

A hegyről leérve Banyuwangin keresztül a komp felé vettük az utunkat, de előtte még megálltunk az előző nap felfedezett dzsúszozónál, ahol elfogyasztottunk pár fantasztikus gyümölcscsodát. Itt felhívnám a figyelmet a képen látható motoros kesztyűmre, amivel már régóta szerettem volna eldicsekedni.

Banyuwangi juice

A másfél órás kompúttal persze még csak Balira kerültünk vissza, nem értük el úticélunkat. Pemuteran-ba tartottunk, ahol éjféli érkezésünkkor gyors szálláskeresésbe kezdtünk, szerencsére rutinosak lévén, gyorsan kiviteleztük a küldetést. Az első napon felhős volt az idő, így a napot szervezéssel töltöttük: Pemuteran, scuba-divingmásnapra Menjangan szigetnél Apának egy búvárkodást, magunkat pedig egy snorkellingelést egyeztettünk. A víz alatti programok a kicsit borongós idő ellenére jól sikerültek, megint csak azt sajnáltuk, hogy víz alatti képeket nem tudtunk készíteni felszerelések hiányában.

Mielőtt rátérek a harmadik napi programra, szeretnék rövid intermezzóként beszámolni  kisPemuteran, surprise éjszakai látogatóinkról. A fürdőszobában, közvetlenül a mosdókagyló mellett állt a képen látható szobrocska, amihez két csótánybarátunk valamiért betegesen vonzódott, úgyhogy fogmosáshoz készülődve ez a látvány fogadott…

Pemuteran, Taman Bharat NationalA harmadik napon szerencsére az éjszakaitól eltérő természetközeli élményünk volt. Nono vezetésével dzsungelsétán vettünk részt a Taman Bharat Nemzeti Parkban.

Még aznap elmotoroztunk a túra következő állomására, Lovinába. Ez a város saját jogán maximum egy napos megálló lett volna, de mivel itt laktunk 4 hónapig, szerettem volna megmutatni a szüleimnek a környéket és persze bemutatni nekik Diont és családját. Lovina az általunk oly jól ismert oldalát mutatta meg, vagyis szinte folyamatosan zuhogott az eső.

Persze azért kipipáltuk a tervezett programokat, úgy mint a hajnali delfinnézést…

Lovina dolphin

…a forró vizes forrásban fürdést, ami különösen jó volt csepergő esővel, a motoros visszautat már kevésbé élveztük.

Air Panas Banjar, hot spring

Dacolva az elemekkel még  buddhista templomba is eljutottunk.

Buddhist temple, North Bali Buddhist temple, North Bali

Nincsenek megjegyzések: