Elso het

Az első hét valójában elég unalmasan telt, legtöbbször Balázs mögött ültem a robogón és Singaraja és Lovina között ingáztunk.
Már említettem a nasi gorenget, ami sült rizst jelent, kevés zöldséggel, opcionálisan tojással, csirkével, rákszirommal. Ez itt a nemzeti étel, gyakorlatilag bármelyik warungban be lehet szerezni. Egyébként elég sok a patkány és a csótány, de ez van és kész.
Ez a kép a legfinomabb nasi gorengről készült (6000 IDR= kb 150 HUF):

Tegnap óta saját robogót bérlek, így most már én is szabadon mozoghatok a környéken. Egyébként a közlekedés nem egyszerű, de elég hamar hozzá lehet szokni: rengeteg a robogó, gyakorlatilag a forgalom 90%-a, sokszor a motorosok két oldalról előzik az autókat, nincs elsőbbségadás-kötelező, és egy- egy kismotoron az esetek többségében egy egész család ül (apuka, anyuka, 2-3 gyerek)

Mar itt-tartózkodásom második napján megismerkedtem Dionnal, ő balinéz, a fiúk nem sokkal megérkezésük után barátkoztak össze vele. Kedves ember, 35 körüli egész jól beszél angolul (mármint meglepően sok angol szót ismer), nehéz meghatározni, hogy mivel foglakozik, de főként turistáknak szervez programokat. A felesége szintén nagyon barátságos, bar ő csak néhány angol szót ismer. 3 gyerekük van: Bagus1, Bagus2, és egy tündéri 2 éves down kóros kislány: Gani.
A vasárnapi grillezés közben készült néhány kép: